Egy 1121-ben kelt oklevél említi elôször a települést, amely a XIV. században Hegyesd várának tartozéka. A XVIII. század elején a lakosság a törököknek is adózni kényszerült. 1734 és 1746 között a Festetics család vásárolta meg a falut és határát. Egykor abból az egy utcából állott, amely ma is fôutcája: a Balaton utca. Régen halászok és mészégetôk lakták, azért is volt a neve Meszes-Györök, amely fennmaradt a század elejéig. Ettôl kezdve hívják Balatongyöröknek. A hozzátartozó Bece nevu szôlôhegy valószínuleg középkori falu nevét ôrzi.

Üdülôhellyé az 1920-as évek elején nyilvánították, ekkor lett önálló község. Elsô üdülôházát 1935-ben építették. A teljes infrastruktúrával ellátott község 1990-ben méltán nyerte el a "Legszebb virágos falu" kitüntetô címet, azóta is gyönyöru virágok között sétálhatnak a falu vendégei. Itt van az északi part egyetlen hársfasora a Petôfi utcában.

A település tavasztól ôszig kínál kulturális programokat, mint a három napig tartó szezonnyitó ünnepség, a népmuvészeti vásár, a borverseny és a Balaton koszorúzása. Kéthetente borfesztivál, bornapok színesítik a programot. A balatongyöröki nyár szeptember elsô hetében szezonzáró ünnepséggel, szüreti mulatsággal búcsúzik, és várja vissza vendégeit a következô nyárra.

Látnivalók

A Szép-kilátó (Balatongyörök határában) fenyôfákkal beültetett, szelíd lejtôju domb a tó fölött, ahonnan a Balaton legszebb képe csillan elô. A fenyôket még Hamilton Mária hercegnô, Festetics Tasziló felesége ültette, és gyakran kikocsizott ide élvezve a táj szépségét, amely különösen napnyugtakor káprázatos. Északról a Tapolcai-medence kialudt vulkánjai: a Szentgyörgy-hegy, a várrommal díszelgô Csobánc, Szigliget, a cukorsüveg alakú Gulács, a koporsó alakú Badacsony látható, a tó túlsó oldalán pedig a fonyódi kettôs csúcsú Vár-hegy kapcsolódik be a hegyek gyönyöru seregébe. A Szép-kilátót 1975-ben szépen rendezték, padokat, asztalokat állítottak fel, autóparkolót is kialakítottak.

A Szép-kilátó alatti Római-forrás mellett a III-IV. századból származó római fürdôépület maradványait tárták fel.
A Kossuth utcában álló római katolikus templom klasszicista stílusban épült 1831 és 1833 között. A templom elôtti kôkeresztet 1848-ban állították. A templom melletti parkosított részben láthatók az egykori öregtemetô népi sírkövei. A Kossuth utca alján több szépen helyreállított nádfedeles, fehér falú halászház maradt meg. Az új községháza gyönyöru kultúrtermében idôszaki kiállításokat rendeznek.

Séták, túrák

Györök nagy elônye, hogy közvetlenül mögötte terül el a Keszthelyi-hegység húszezer holdas erôterülte, amelyben nagyszeru túrákra, kirándulásokra van lehetôség. A Keszthelyi-hegység alapkôzete dolomit, helyenként mészkô. A dolomit a növényi élet számára rendkívül kedvezôtlen, nehezen indul meg rajta a humuszképzôdés. A száraz déli dolomitoldalakon csak a feketefenyô és a virágos kôris él meg. A hegység északi részén, ahol lösztakaró borítja a dolomitot, már szép erdôk állnak. Ha szerencsénk van, az erdôben furcsa növényre bukkanhatunk, a szúrós csodabogyóra (Ruscus aculeatus). Érdekessége, hogy a szár elágazó ágai levél formájúak és ezeken a "leveleken" vannak a piros termések.

Egyik legjutalmazóbb út a közel két és fél órás séta a hegység közepén fekvô Büdöskút-pusztára. A Bélap-völgyön át a sárga jelzés nyomán kellemes sétaúton érjük el elôször a Szobaku nevu barlangot, ami ritkaság e barlangokban szegény hegységben. A barlang a triász kori dolomit hasadékában 6-8 m magas, felfelé keskenyülô, 3 m széles sziklafülke. Nem messze tôle a kék + jelzés nyomán megláthatjuk a Biseku nevu sziklafalat, amelyen még sólymok fészkelnek. A sziklafal tetejérôl gyönyöru a kilátás.

A sárga jelzés nyomán a Padku nevu nagy sziklákkal teleszórt helyhez érünk, majd tovább haladva az erdôk között a jobbról-balról sziklák szegélyezte úton hamarosan a Büdöskút-pusztára érünk. Elhagyott erdészház áll itt, az alatta fakadó Büdöskút-forrás nevével ellentétben, jó vizu. 1945 elôtt a Keszthelyi-hegység nagy része a Festetics grófok vadászterülete volt. Büdöskút-pusztán vaddisznókat tenyésztettek, a területet elzárták a turisták elôl. Ma arborétum, természetvédelmi terület.

Az út ezután lassan emelkedik, közben számos más jelzett úttal találkozunk. (Büdöskút-pusztán áll egy eligazító tábla az utakról.) A Petô-hegy 355 m magas csúcsán a Berzsenyi Dániel-kilátót érjük el. Erkélyérôl pompás körképben gyönyörködhetünk. Ezután a jelzés Gyenesdiásra vezet, de közben a sárga barlangjelzést követve - rövid séta során - megtekinthetjük a Vadlánlik-barlangot is.

Alig félóra járásra a pusztától állott a Szent Miklósról elnevezett pálos kolostor, amelynek csak a földbôl alig kiemelkedô romjai láthatók. 1429-ben már említik. A ma is csörgedezô Szentmiklós-kút erdôkkel koszorúzott forrásának környéke idillikus hely.

A másik kirándulás a vasútállomástól indul a zöld jelzés nyomán, és közel négyórás úttal a becei kápolna érintésével jut fel a Sipos-torok erdôs szurdokához, onnan a Székmány nevu kilátóponthoz, ahonnan ragyogó kilátásunk adódik a tapolcai forgószínpad tanúhegyeire. Innen meredeken vezet le az út az edericsi vasútállomásra, ahol a jelzés végzôdik.

Ennek az útnak az az érdekessége, hogy átmegy a Bece-hegyi szôlôk területén, ahol még ma is igen sok, nagyon szép népi építésu présházat és pincét találhatunk. Ilyen az Ádám-pince 1819-bôl, a Major-présház 1854-bôl, a Rédey-présház 1862-bôl, a Szántai-présház 1860-ból és a Sáfrán-féle úgynevezett hordós présház 1860-ból. Felkeresésük már csak azért is érdekes, mert közben egyre újabb és újabb változatban élvezhetjük a Szigligeti-öbölre nyíló kilátást.

V. A.
Fotó: Szamódy Zsolt
Sági Károly-Zákonyi Ferenc: Balaton
www.balaton.hu